A magyar-török szellemi kulturális örökség kutatása


Hóvári Jánosnak, Magyarország ankarai nagykövetének a kezdeményezésére 2014 tavaszán dr. Hoppál Mihály az MTA BTK prof.emeritusza és dr. Bartha Júlia néprajzos-turkológus Ankarában megbeszélést folytatott a török UNESCO Bizottság vezetőjével Dr. Öcal Oguzzal arról, hogy a közel jövőben, hogyan lehetne helyszíni kutatásokkal feltárni a közös magyar-török kulturális hatásokat.

Megegyezés született arról, hogy elsőnek a török UNESCO küldöttség 2014. június végén Magyarországra látogat, hogy az együttműködés részleteit megtárgyalja a magyar illetékesekkel.

 

Tárgyalások és találkozások:

Az Öcal Oguz által vezetett török küldöttség 2014. június 26. és július 1. között tartózkodott hazánkban. A megérkezés utáni első napon, pénteken délelőtt találkoztunk az MTA Bölcsészettudományi Intézetének főigazgatójával Fodor Pállal, valamint a Néprajzi és a Zenetudományi Intézetek igazgatójával (Balogh Balázs és Richter Pál), amikor ezen a megbeszélésen is körvonalazódott, hogy 2015-ben és 2016-ban megindulhat a közös zenei örökség, majd pedig az étkezési kultúra kölcsönhatásainak, a közös elemeknek a vizsgálata.

 

Az akadémiai intézet meglátogatása után a magyar UNESCO bizottsághoz ment a küldöttség, melyet magyar részről Hoppál Mihály, a minisztérium részéről Arató György kísért. Még a délelőtt folyamán találkozás Dr. Réthelyi Miklóssal, az UNESCO Magyar Nemzeti Bizottságának elnökével és munkatársaival. A Magyar Tudományos Akadémia épületében lévő étteremben elköltött ebéd után indulás Karcagra, ahol másnap a vendégek részt vettek a híres birkafőző fesztiválon.

A karcagi látogatás (szombat) alkalmával megkezdődött a magyar étel-kultúrával való ismerkedés – a kunsági ételek ugyanis sok régies török vonást őriznek, köztük éppen a birkából készítettek. Az ételek mellett a vásár és az ott kapható tárgyak is igen tetszettek a vendégeknek, akiknek lehetőségük volt két miniszterrel Fazekas Sándorral (földművelésügyi) és Varga Mihály (nemzetgazdasági) miniszterrel is találkozni.

A következő napon (vasárnap) Szigetvárra és Pécsre látogattunk, ahol lehetőség volt a törökkori emlékek megtekintésére és a történelmi emlékhelyek meglátogatására. Pécset megbeszélésre került sor Dr. Hoppál Péterrel, a kultúráért felelős államtitkárral, a tervezett project részleteiről. Megállapodtak, hogy a kutatások a témák érdekessége és anyag gazdagsága miatt legalább három évre ad munkát a kutatóknak. A török UNESCO bizottság további gyakorlata szerint egy-egy téma kutatására kölcsönösen 7-7 szakemberből álló csapat utazik a másik országba. A vizsgálódások eredménye három nyelven (magyarul, törökül és angolul) jelennek majd meg a kutatások végén – előre láthatólag 2017-ben.

Még vasárnap este, a Baranya megyei Bóly községben, a helyi gasztronómiában jártas szakemberek (és főző asszonyok) bemutatták a vidék nevezetes ételeit, amikor is egy több mint tíz fogásos vacsorával kínálták a vendégeket. A legtöbb ételkülönlegesség a török konyha hatásait bizonyította, feltehetően a másfél évszázados együttélés (a török uralom) kulturális jegyeit mutatta a vendégeknek, akik ezt a véleményt megerősítették. Ez a kulináris élmény megerősítette a török szakemberekben, hogy lehet és kell is kutatni a két kultúra egymásra gyakorolt hatását.

Másnap, vagyis hétfőn a török UNESCO bizottság küldöttsége elutazott, miután többször hangot adtak annak a véleményüknek, hogy igen hasznos volt a látogatás és hogy remélik a folytatást. A török és a magyar project-vezető egyetértett abban, hogy az egyes témákat szűk körű szimpóziumokon előzetesen be kell mutatni és megvitatni!

Az első ilyen megbeszélésre 2015 őszén kerülhet sor, amikor a népzene lesz a téma.