Konferenciák


Az elmúlt másfél évtized során az Intézethez több hazai és nemzetközi konferencia megrendezése kötődött. 1996-ban a kalocsai Dunamenti Folklór Fesztiválhoz kapcsolódóan A hagyományok szerepe az inter-etnikus kapcsolatokban címmel nemzetközi tudományos konferenciát szerveződött az UNESCO anyagi támogatásával. A konferencián – amelyet Noriko Aikawa, az UNESCO Szellemi Kulturális Örökség részlegének vezetője nyitott meg – tizennyolc ország szakemberei vettek részt, akik adatgyűjtéssel és feldolgozással valamint a folklór interetnikus hatásaival foglalkoznak. A nemzetközi konferencia témája a hagyo-mányoknak Közép-, Kelet- és Délkelet-Európában az interetnikus kapcsolatokban betöltött szerepe volt. A tanácskozás nemcsak nemzetközi volt, hanem témájából adódóan multidiszciplináris is; a meghívott szakértők között nyelvészek, etnomuzikológusok, etno-lógusok, folkloristák, szociológusok és a kulturális antropológia kutatói egyaránt szerepeltek. A konferencia címében szereplő „hagyományok” kifejezést természetesen korántsem konvencionális értelemben hasz-nálták. Az akkori szervezők és vezetők fontosnak érezték, hogy a kisebbségi nyelvek, intézmények, valamint az UNESCO 1989-es ‘Ajánlásában’ (magyarul lásd az EFI Communicationes 1-es számában) megfogalmazott és elfogadott kulturális hagyatékok számottevően hozzájáruljanak a kisebbség és többség, valamint a nemzetek közötti kapcsolatok hatékonyabb kiépítéséhez, közeledésük elősegítéséhez. Erről a témáról nemigen esett még szó sem az UNESCO által támogatott programok keretein belül, sem a magyarországi konferenciák folyamán. Ezt a hiányt pótolta az intézet (akkor még központ) első nemzetközi konferenciája. A konferencia további célja volt, hogy bemutassa a nemzetközi adatbázist, illetve egy olyan együttműködési tervet alakítson ki, amely Kelet- és Közép-Európa hagyományos kultú-rájának és folklórjának adatbázisait fejlesztené. Ennek megvalósításaként a tanácskozáson olyan előadások hangzottak el, amelyek bemutatták a gyűjtő- és feldolgozómunkát, valamint annak az oktatásra gyakorolt hatását.

1998-ban került sor Jászberényben a Sokszínű Európa: Illúzió vagy valóság című konferenciára, amely a nemzeti kisebbségek hagyományos kultúrájával foglalkozott. A rendezvény célja az volt, hogy lehetőséget biztosítson a tudomány, a kultúra és az oktatás szakemberei számára a találkozásra, és az európai, nemzeti, vallási, etnikai kisebbségek hagyo-mányos kultúrájával foglalkozó eszmecserére. A találkozó gondolata abból a felismerésből fakadt, hogy a kisebbségek kultúrájának szerves részét képező hagyományos kultúra szerte Európában veszélyben van. A politikai, gazdasági változások és a világméretű globalizálódás pozitív hatásai csak ritkán ellensúlyozzák azokat a negatív hatásokat, amelyek a hagyományos kultúra elemeinek eltűnését, ápolásuk ellehetetlenülését okozzák. A konferencia keretében megrendezett szakmai fórumon a résztvevők egy „Ajánlás”-t fogadtak el a nemzetiségekkel foglalkozó kormányzati szervek, nemzetközi szakmai szervezetek az Európai Bizottság és az UNESCO számára, amely összefoglalja a kérdéssel kapcsolatos legfontosabb problémákat és teendőket. Az UNESCO-t a rendezvényen Noriko Aikawa asszony a „Szellemi Kulturális Örökség” osztály igazgatónője és munkatársa, Anna Dumitreşcu képviselte. A konferencián elhangzott előadásokból az intézet Multicultural Europe: Illusion or Reality címmel angol nyelvű tanulmánykötetet jelentetett meg.

1999-ben, ismét a Dunamenti Folklór Fesztiválhoz kapcso-lódva, az Intézet részt vett egy újabb nemzetközi konferencia elő-készítésében és megszervezésében, melynek címe Hitelesség: kié a hagyomány? (Authenticity: Who’s Tradition), melynek előadásai egy angol nyelvű külön kötetben jelentek meg.

2000-ben Székesfehérváron került megrendezésre a Finnugor Népek Világkongresszusának Magyar Nemzeti Szervezete szervezésében a Finnugor Folklórfesztivál, melyet az Európai Folklór Intézet is támogatott szervezési, előkészítési munkákkal, kiadványok megjelen-tetésével. Lebonyolításában az intézet részéről Felföldi László vett részt.

2002-ben Szekszárdon rendezte meg az Intézet az UNESCO Proclamation of Masterpieces of the Oral and Intangible Heritage of Humanity (A hagyományos kultúra állami és nemzetközi elismeréséről) című nemzetközi kon-ferenciáját. A tanácskozás alapgondolata az UNESCO “Living Human Treasures” elnevezésű programja volt (magyarul lásd az Intézet EFI Communicationes sorozatának 5. számában), amely 1996-ban újra ráirányította a figyelmet az élő emberi értékek veszélyeztetettségének problémájára. Ennek szellemében szükségesnek látszott az akkori helyzet fölmérésére, a korábban már létező állami, kormányzati elismerési formák újjáélesztésére és az UNESCO által ajánlott nemzetközi rendszer megismerésére és alkalmazására való figyelem-felhívás. Ezért lehetőséget kellett teremteni azoknak a kulturpolitikusoknak és szakembereknek a nemzetközi szintű találkozójára, akik e területtel köz-vetlenül foglalkoznak.

2003. májusában a Hagyományok Háza Népművészeti Főosztá-lyával közösen rendezett az intézet konferenciát A hagyományról címmel. A tanácskozáson több külföldi szakember is részt vett és igen magas színvonalú előadások hangzottak el. A konferenciát a Minisztérium részéről Koncz Erika helyettes államtitkár nyitotta meg.

2003. májusában az EFI Köz-művészet – Egyenlő jogok az alkotáshoz címmel szimpóziumot rendezett az Európai Uniós Contemporary Folk Art in Europe – Equal Rights to Creativity nemzetközi program részeként. A tudományos tanácskozás célja az volt, hogy a külföldi és hazai szak-emberek megvitathassák a kortárs népművészet helyzetét, és össze-vethessék az egyes országok új művészeti törekvéseit. A szakmai találkozó néhány alapvető kérdésre kereste a választ: hol húzódnak a művészet határai, van-e átjárhatóság a művészeti ágak között; mit nevezhetünk mai népművészetnek, amatőr, illetve naiv művészetnek; az egyes országok, régiók milyen hagyománnyal rendelkeznek a nem hivatásos művészeti tevékenységek területén; van-e intézményes keretek között folyó feltárás, kutatás, gyűjtés, megőrzés; milyen a nem képzett alkotók megítélése, helye a művésztársadalomban; van-e lehetőség a bemutatkozásra, ennek milyen financiális rendszere van? A konferencia tanulságairól az intézet tanulmánykötetet jelentetett meg.

2003. májusában ünnepelte az Intézet fennállásának 10. évfor-dulóját. Az egynapos megbeszélésen, ahol az EFI tízéves tevékenysége került bemutatásra, az EFKE tagságán kívül a társintézetek és az együttműködő szervezetek képviselői, néprajzi szakemberek, valamint az EFI-vel munkakapcsolatban álló munkatársak vettek részt. Az előadók az intézethez kapcsolódó nemzetközi kezdeményezésekről és a nem-zetközi programokban való részvételről és ezek EFI általi hazai képviseletéről beszéltek. A tízéves évforduló kapcsán az intézet CD-ROM formájában kiadta addigi összes publikációját, valamint az EFI Communicationes sorozat három újabb füzetét jelenttette meg erre az alkalomra.

2007-ben az EFI két nagyrendezvényt is szervezett. A március 30. – április 1. között megrendezett konferencia a Nemzetközi megemlé-kezés a népzenekutatás megindulásának 100. évfordulójáról (Bartók és Kodály népzenekutató tevékenysége) címet kapta. A konferencia célkitűzése szerint külföldi szakemberek részvételével emlékezett meg a modern európai népzenekutatás megindulásának centenáriumáról. A tudatos gyűjtés Vikár Béla, Bartók Béla, Kodály Zoltán és munkatársaik kezde-ményezése révén indult meg, és nemzetközi jelentőségű eredményeket hozott. A magyar és a külföldi résztvevők megtárgyalták a nép-zenekutatás jövő feladatait a nemzetközi összehasonlító kutatás területén a közép- és kelet-európai térségben, és elképzeléseiket zárónyilat-kozatban rögzítették. 2007. szeptember 17–20. között zajlott a Nemzetközi Konferencia a Szellemi Kulturális Örökség Védelméről és Helyi Önkormányzatok Vezetőinek és Képviselőinek Nemzetközi Fóruma “A szellemi kulturális örökségvédelem és a hálózatépítés”. A konferencia célja volt áttekinteni az Egyezményhez való csatlakozásból adódó állami feladatokat, továbbá a kutatókra, a kulturális és oktatási intézményekre, civil szervezetekre valamint a helyi közösségekre váró tennivalókat. A konferencia lehetőséget teremtett a nemzetközi kite-kintésre, különös tekintettel azon országok megoldásaira, modelljeire, amelyek Magyarországgal együtt a Szellemi Örökség Kormányközi Bizottsága II. Választási Csoportjához tartoznak. A konferencia résztvevői megismerhették a különböző országok álláspontjait, az eddig elért eredményeket, a kitűzött célokat, továbbá konkrét magyarországi megvalósításokat és az ezekkel kapcsolatos tapasztalatokat. A konfe-rencia része volt a Helyi Önkormányzatok Vezetőinek és Képviselőinek Nemzetközi Fóruma szervezet tanácskozása is. A pécsi nemzetközi konferencia előadásaiból 2008-ban az Intézet tanulmánykötetet is megjelentetett az Oktatási és Kulturális Minisztérium támogatásával.