Szakmai beszámoló


Az Európai Folklór Központért Egyesület „A magyar néphagyomány eurázsiai elemeiből helyben elérető kulturális értékek hozzáférhetőségének növelése – törökségi elemek a nagykunsági magyar kultúrában” című projekt keretében a nagykunsági hagyományos ételkultúrát vizsgálta és népszerűsítette. A programot megelőzően ilyen témájú kutatások már folytak részben a karcagi térségben, részben a jászberényi múzeumban. A projekt támogatásával további vizsgálatokat végeztünk. A támogatást a kutatásra és az eredmények terjesztésére fordítottuk.

„A magyar néphagyomány eurázsiai elemeiből helyben elérhető kulturális értékek hozzáférhetőségének növelése – törökségi elemek a nagykunsági magyar kultúrában”

A karcagi Déryné Művelődési, Ifjúsági és Sport Központtal együttműködve a nagykunsági és jászsági közösségeket is bevontuk a helyi hagyományok megismertetésébe. Mivel a nagykunsági népi táplálkozás alapja a juhhús, fontosnak tartottuk azoknak az ételeknek és főzési technikáknak a megismertetését, melyek juhhúsból készülnek. Fontos része volt a projektnek a disszemináció azért is, mert a hagyományos ételek és konyhatechnikák lassan feledésbe merülnek. Mivel a török, beleértve a kipcsak török (kun) műveltség emlékei az ünnepekhez kapcsolódóan fennmaradtak, fontosnak tartottuk „visszatanítani” ezt a tudást. A hagyományos táplálkozási kultúra és a modern életmód egymást nem kizáró fogalmak, ezért a disszemináció során olyan közösségeket szólítottunk meg, amelyek a tájegység hagyományait ápolják, rendezvényeiken rendszeresen főznek hagyományos ételeket. A Nagykunságon több ilyen csoport van, akikkel gasztronómiai fesztiválokon találkozhatunk. Így Karcagon a Birkafőző Fesztiválon, ahol 2016-ban közel 500 lábasban főtt a juhhúsból készült étel, de említhetem a kisújszállási Kivilágos kivirradtig elnevezésű gasztronómiai rendezvényt, ahol szintén azok a közösségek főzik a hagyományos kunsági ételeket, akik érdeklődésére mi is számítunk. A disszemináció rendezvénye keretében egy ételbemutatóval és kóstolóval egybekötött előadássorozaton megismertettük a jelen lévő közönséggel a török-magyar táplálkozási szokások kutatásának eredményeit, különös tekintettel azokra a jelenségekre, melyek a népi kultúra keleti hozadékát képezik, a honfoglalástól kezdődően a kun és az oszmán török műveltségi rétegig. Mivel a Nagykunság és a Jászság, valamint a Kiskunság, a történelmi Hármas Kerület valójában a középkortól 1876-ig a mai megyerendszer megalakulásáig autonómiában élt, jól megmaradtak azok a kulturális jelenségek, melyek összekapcsolnak minket az eurázsiai kultúrával.

A projekt keretében az alábbi események valósultak meg: 

2016. október 3-án az MTA BTK Néprajzi Intézetében a török-magyar néprajzkutató program keretében végzett kutatásokról a török kollégák részvételével szimpoziumot tartottunk, ahol minden résztvevő kutató értékelte a vizsgálódások folyamatát és számot adott az eredményekről. A tanulmányokat október végére –néhány kivétellel – mindenki leadta, melyeknek angol nyelvű fordítása az ankarai kollégák szerkesztésében 2017. március végén jelenik meg.

A szimpoziumhoz kapcsolódóan szakmai kirándulásra vittük a török kollégákat, az esztergomi Keresztény Múzeumot látogattuk meg. Bepillantást nyertünk a gyűjtemény egy részébe, ezzel mintegy megalapozva a közös kutatóprogram következő fázisát, melynek témája a magyar díszítőművészetben kimutatható török hatás lesz. Tekintettel arra, hogy hazánkban a témánkat érintő legnagyobb textilgyűjtemény Esztergomban és Pécsett van, fontos előkészítője volt ez a látogatás a kutatás következő szakaszának.

2016. november 25-én Török elemek a jászkunsági táplálkozási kultúrában – ételbemutatóval egybekötött találkozót szerveztünk Karcagon, a Déryné Művelődési, Ifjúsági és Sport Központ Ifjúsági Háza (Karcag. Püspökladányi u. 11.) galéria-termében. A találkozó során szervezett szimpóziumon ismeretterjesztő előadásokat hallgathatott a több mint 200 fős érdeklődő közönség:

    • Hoppál Mihály a török-magyar étkezési szokások kutatásának fontosságáról beszélt, ismertette a török-magyar néprajzkutató program tapasztalatait.
    • Bartha Júlia a török-magyar táplálkozási kultúra közös pontjairól, – a Nagykunság táplálkozásának eurázsiai elemeiről szólt.
    • Bathó Edit Dzsanfeda, csincsa, góhér…, című előadásában a jászberényi szőlőtermesztés és kertkultúra török vonatkozásait foglalta össze.
    • Bán Andrea a fűszerek történeti útját vázolta és napjainkban betöltött szerepéről beszélt.
    • Somfai Kara Dávid a törökországi tatárok ételeiről szólt.

A vetítettképes ismeretterjesztést ételbemutató és kóstoló követte. Az ételeket a Karcagi Birkafőzők Egyesületének főzőmesterei készítették. A rendezvénybe bevontuk a jászberényi Hagyományőrző Egyletet és a kisújszállási ’48-as Olvasókört. A rendezvénynek mintegy keretet adva a teremben török néprajzi fotókból álló kiállítás volt látható. (Bartha Júlia fotói.)

A projekt kutatásának eredményeit demonstrálandó, ismeretterjesztő kötetet jelentettünk meg, amely 14 tanulmányt tartalmaz. A címe: Török hagyaték – Tanulmányok a magyar kultúra török kapcsolatairól. A kötetben olvasható kéziratokat pdf formátumban az Európai Folklór Központért Egyesület honlapján is közzé tesszük. (Feltöltése folyamatban van.) A kötet terjedelme 300 oldal, példányszáma 300 db.

Némi technikai probléma miatt a kötet megjelenése közel egy hónapot csúszott, ezért a kötet bemutató rendezvényeit Karcagon és Jászberényben csak április elején tudtuk megtartani.